Hírek, aktualitások
Mi a közös a részecskegyorsítókban és az éghajlatváltozásban?
A Paul Lévy matematikus után Lévy-sétának (vagy bizonyos esetekben Lévy-repülésnek) nevezett jelenség a véletlen bolyongásnak egy fajtája, amely a természetben rengeteg különféle esetben előfordul, ragadozó állatok élelemkeresésétől kezdve közgazdasági, mikrobiológiai, kémiai folyamatokon át az éghajlatváltozásig. Az ELTE Atomfizikai Tanszék és az Asztro- és részecskefizikai Tématerületi Kiválósági Program (TKP) kutatói, Kincses Dániel, Nagy Márton és Csanád Máté, legújabb kutatásukban megmutatták, hogy nagyenergiás atommag-ütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként, ezzel megerősítve a jelenség interdiszciplináris jellegét.
- Cikk az ELTE TTK weboldalán
- Cikk az ELTE weboldalán
- Lévy walk patterns identified in nuclear particle collisions (phys.org)
- From climate change and economy to particle accelerators (SpringerNature Communities)
- A nagyenergiás atommagütközésekben keletkező részecskék mozgása is leírható Lévy-sétaként (player.hu)
- A tudományos publikáció: https://www.nature.com/articles/s42005-025-01973-x/
Lévy-repülés és tömegcsökkenés a kvarkanyagban
2024 novemberében Toulouse-ban (Franciaországban) rendezték meg a femtoszkópiai szakterület legfontosabb konferenciasorozatának idei állomását, a 17th Workshop on Particle Correlations and Femtoscopy című eseményt. A konferencián az egyik leghangsúlyosabban ELTE képviseltette magát: hét előadást is tartottak az egyetem kutatói, illetve kettőt a csoport korábbi tagja, ELTE alumnusok. Eredményeik részben kísérletiek: bemutatták a CERN SPS NA61, illetve a RHIC PHENIX és STAR együttműködéseiben végzett méréseiket is. Ezen felül elméleti kutatásokról is beszámoltak, amelyekben a nagyenergiás ütközésekben létrejövő Lévy-repülésre találtak bizonyítékokat.
- Cikk az ELTE TTK weboldalán
- Rövid összefoglaló: [pdf]
Atommagok feltérképezése apróra zúzásukkal
Az ELTE közreműködésével zajló STAR kísérlet kutatói új eszközt találtak arra, hogy feltárhassák az atommagok szerkezetének részleteit nagyenergiás nehézion-ütközésekben. A felfedezés a fizika számos területére, hosszútávon pedig számos más tudományterületre hatással lesz.
- Cikk az ELTE weboldalán
- Rövid összefoglaló: [pdf]
Minden eddiginél nehezebb antianyag-atommagot fedezett fel a STAR
A STAR hatmilliárd részecskeütközést vizsgálva észlelte az egzotikus antirészecskéket. A felfedezés az anyag és az antianyag közötti különbségek megismerésében is segítheti a kutatókat.
- A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium közleménye
- Cikk az ELTE weboldalán
- Cikk az ELTE TTK weboldalán
- Cikk a 24.hu portálon
- Cikk az index.hu portálon
- Cikk az raketa.hu portálon
- Cikk az origo.hu portálon
- Rövid összefoglaló: [pdf]
- A Nature folyóiratban közölt publikáció
- Az arxiv.org szerverre feltöltött preprint közlemény
Az ELTE kutatói is részt vettek a STAR legújabb adatainak felvételében
Az új detektorfejlesztéseknek köszönhetően minden eddiginél nagyobb, tervezetten másodpercenként akár ötezer ütközést is rögzítve folytatja 2024-ben az adatfelvételt a Relativisztikus Nehézion-ütköztető (RHIC), az ELTE fizikusainak részvételével. Az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó különleges laboratórium ebben az évben ún. polarizált protonok ütközéseit vizsgálja, amivel a kutatók még alaposabban szeretnék megismerni az atommagok alapvető építőköveinek belső felépítését. Emellett aranyatommagok ütközéseit is vizsgálják, itt a kvarkanyag tulajdonságainak feltérképezése a cél.
- Cikk az ELTE TTK weboldalán
- Rövid összefoglaló: [pdf]
Feltárul a kvarkanyag geometriája
Az ELTE femtoszkópia csoportjának fizikusai a világ három legnagyobb energiájú részecskegyorsítójában vizsgálták az atommagot alkotó anyagot, így sikerült feltérképezniük a Világegyetemet a születése utáni első milliomod másodpercben kitöltő "őslevest". Méréseik szerint a kvarkanyag részecskéinek mozgása a tengeri ragadozókéhoz, a klíma változásához és a tőzsdei folyamatokéhoz hasonló.
- Cikk az ELTE weboldalán
- Cikk a National Geographic weboldalán
- Az ELTE Science Podcast videója
- Részletesebb összefoglaló: [pdf]
- Kísérleti publikációink a témában:
- PHENIX együttműködés, Phys.Rev.C 97 (2018) 6, 064911, arXiv:1709.05649
- CMS együttműködés, Phys. Rev. C 109 (2024), 024914, arXiv:2306.11574
- NA61/SHINE együttműködés, Eur.Phys.J.C 83 (2023) 10, 919, arXiv:2302.04593
- Az előzetes adatokat bemutató, konferenciakötetben megjelent publikációk:
- Kovács et al. [PHENIX], Universe 9 (2023) 7, 336, arXiv:2307.09573
- Mukherjee et al. [STAR], Universe 9 (2023) 7, 300, arXiv:2306.13668
- Pórfy et al.[NA61/SHINE], Universe 9 (2023) 7, 298, arXiv:2306.08696
- Kórodi et al.[CMS], Universe 9 (2023) 7, 298, arXiv:2306.08696
- Elméleti publikációink a témában:
- Kincses, Nagy, Csanád, Phys.Rev.C 102 (2020) 6, 064912, arXiv:1912.01381
- Kincses, Stefaniak, Csanád, Entropy 24 (2022) 3, 308, arXiv:2201.07962
- Kórodi, Kincses, Csanád, Phys. Lett. B 847 (2023) 138295, arXiv:2212.02980
- Kurgyis, Kincses, Nagy, Csanád, Universe 9 (2023) 7, 328, arXiv:2007.10173
- Nagy, Purzsa, Csanád, Kincses, Eur.Phys.J.C 83 (2023) 1015, arXiv:2308.10745
Kvantumos összefonódást mért a STAR
A STAR kutatói újfajta, kvantumos összefonódást vizsgáltak, és ezzel az atommagok szerkezetét tudták jobban megismerni.
- A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium közleménye
- Cikk az ELTE weboldalán
- Cikk az index.hu portálon
- Rövid összefoglaló: [pdf]
- A Science Advances folyóiratban közölt publikáció
- Az arxiv.org szerverre feltöltött preprint közlemény
A kvarkanyag kutatásának új eredményei a Zimányi Iskolán
2022. december 5-9. között került sor a 22. alkalommal megrendezett Zimányi Nehézion-fizikai Téli Iskolára, amelyen 5 földrész 22 országából több, mint 100 fizikus vett részt. A rendezvény előadói hagyományosan áttekintik a laborban létrehozott ősrobbanással foglalkozó nagyenergiás nehézion-fizika legújabb tudományos eredményeit.
- Cikk az ELTE weboldalán
Csoportunk a femtoszkópia élvonalában
2022 júliusában East Lansingben (Michigan, USA) rendezték meg a femtoszkópiai szakterület legfontosabb nemzetközi seregszemléjét, a 15th Workshop on Particle Correlations and Femtoscopy konferenciát, amelyen hat előadással az ELTE fizikusai kiemelkedő létszámmal szerepeltek az előadók között. A bemutatott eredmények a kvarkanyag téridőbeli szerkezetének vizsgálatában és a kritikus pont keresésében is fontos szerepet játszhatnak a későbbiekben.
- Cikk az ELTE weboldalán: Az ELTE fizikusai a femtoszkópia élvonalábani
- Cikk az ELTE TTK weboldalán: Az ELTE fizikusai a femtoszkópia élvonalában
Polarizált protonok a RHIC 2022-es futási periódusában
Az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát, a kvark-gluon plazmát tanulmányozó RHIC részecskegyorsító az ELTE fizikusainak közreműködésével 2022-ben végre személyes részvétellel indíthatta el adatfelvételi időszakát. A STAR kísérletben több új detektor beüzemelésével most polarizált protonok ütközéseit vizsgálják a kutatók, amelynek célja az atommagok alapvető építőköveinek belső struktúrájának jobb megértése.
- Részletes beszámoló: [pdf], [docx]
- Cikk az ELTE weboldalán: Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak az ELTE fizikusai
- elteonline.hu: Az Ősrobbanás utáni első ezredmásodperc anyagát vizsgálják az ELTE fizikusai
- Cikk az ELTE TTK weboldalán: Amerika legnagyobb részecskegyorsítójában dolgoznak az ELTE fizikusai
- Cikk a National Geographicban
- Cikk a hirado.hu portálon
- Cikk az origo.hu portálon
A kvarkanyag kutatásának új eredményeit mutatták be az ELTE-n
Idén december 6-10. között hibrid formában rendezték meg Lágymányoson a Zimányi Nehézion-fizikai Téli Iskolát. A konferencián hagyományosan a laborban létrehozott ősrobbanással foglalkozó nagyenergiás nehézion-fizika legújabb tudományos eredményeit tekintik át. A programba 5 földrész 25 országából 160 fizikus kapcsolódott be, és 100-nál is több előadásra került sor.
- Cikk az ELTE weboldalán
A királis mágneses hatás és a kvarkanyag megfagyása
2021. szeptemberében az ELTE kutatóinak részvételével két érdekes eredmény is napvilágot látott, amelyek alapvetően járulnak hozzá ezen küldetéshez. Azonos tömegű,
de különböző töltésű ("izobár") atommagokat ütköztetve a királis mágneses hatás jeleit keresték a STAR fizikusai, ezzel párhuzamosan pedig alacsonyabb energiás
ütközéseket is létrehoztak, amelyekben az atommagok anyagának megolvadását vizsgálták - ez utóbbi vizsgálatokban új bizonyítékok kerültek napvilágra, amelyek szerint
ez a bizonyos átalakulás alacsony energiákon "elsőrendű", azaz a víz megfagyásához hasonló. Az eredményekről a BNL és az amerikai Energiaügyi Minisztérium is beszámolt.
- Sajtóanyag: [pdf], [docx]
- A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium közleménye
- A Department of Energy (Energiaügyi Minisztérium) közleménye
- Cikk az ELTE weboldalán
- Cikk az ELTE TTK weboldalán
- Cikk a 24.hu portálon
- A Physical Review Letters C folyóiratban közölt publikáció
- Az arxiv.org szerverre feltöltött preprint közlemény
Csanád Máté Bolyai-plakett és Jánossy Lajos-díj kitüntetésekben részesült
Csanád Máté 2021. szeptemberében az Eötvös Loránd Fizikai Társulattól Jánossy Lajos-díjat, míg a Magyar Tudományos Akadémiától Bolyai-plakett kintüntetést kapott.
A fázisátmenet "turbulenciájának" izgalmas jelei
A STAR 2021. márciusában publikált eredményei szerint az észlelt protonok számának ingadozásai az erősen kölcsönható anyag fázisai közötti átmenet mikéntjét árulják el, és lehetséges, hogy a keresett "kritikus pont" jeleként értelmezhetőek.
- Sajtóanyag: [pdf], [docx]
- A Brookhaveni Nemzeti Laboratórium közleménye
- Cikk az ELTE weboldalán
- Cikk az ELTE TTK weboldalán
- A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei (origo.hu, 2021. március 23.)
Kincses Dániel a Roska Tamás-pályázat nyertese, Csanád Máté Imreh Csanád-díjas
Az alábbiakban az ELTE cikkét felhasználva tudosítunk az örömteli hírról:
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 2017-ben határozta el, hogy a felsőoktatás különböző képzési szintjein történő tehetséggondozó, tudományos kutatói tevékenység folyamatosságának támogatására életre hívja a Roska Tamás Tudományos Előadás intézményét. A pályázaton 35 év alatti doktoranduszok, doktori hallgatók, posztdoktorok vehetnek részt, akik közül a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián előadás megtartására felkérést az kaphat, aki kutatómunkája során kiemelkedő teljesítményt nyújtott, eredményeiről nívós publikációk, előadások, művészeti vagy tudományos alkotások formájában számot adott, valamint képes eredményeit magas színvonalú és élményt nyújtó tudományos, tudománynépszerűsítő előadásban közzétenni.
A felhívásra összesen 107 pályázat érkezett, ebből választották ki a Szakmai Bizottságok és az OTDT elnöke szakterületenként azt a legkiválóbb fiatal kutatót, aki 2021-ben 20 perces előadással bemutatkozhat a XXXV. Országos Diákköri Konferencián. Idén a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció legkiválóbbja Kincses Dániel, kutatócsoportunk doktorandusza lett.
Ahogy az ELTE TTK oldala írja, az OTDK programsorozatának elején került sor 35. OTDK-n a Roska Tamás Tudományos Előadásra. A FiFöMa Szekcióban Kincses Dániel, az ELTE fizikus doktorandusza úgy beszélt az ősrobbanás megértéséhez vezető atommagütközésről, hogy közben a kutatómunka, a diákkörözés, a konferenciázás élvezetességét érzékeltette saját élettörténetével. Az Imreh Csanád-díjat pedig az idei évben csoportunk vezetője, Csanád Máté kapta.
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) 2017-ben határozta el, hogy a felsőoktatás különböző képzési szintjein történő tehetséggondozó, tudományos kutatói tevékenység folyamatosságának támogatására életre hívja a Roska Tamás Tudományos Előadás intézményét. A pályázaton 35 év alatti doktoranduszok, doktori hallgatók, posztdoktorok vehetnek részt, akik közül a kétévente megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferencián előadás megtartására felkérést az kaphat, aki kutatómunkája során kiemelkedő teljesítményt nyújtott, eredményeiről nívós publikációk, előadások, művészeti vagy tudományos alkotások formájában számot adott, valamint képes eredményeit magas színvonalú és élményt nyújtó tudományos, tudománynépszerűsítő előadásban közzétenni.
A felhívásra összesen 107 pályázat érkezett, ebből választották ki a Szakmai Bizottságok és az OTDT elnöke szakterületenként azt a legkiválóbb fiatal kutatót, aki 2021-ben 20 perces előadással bemutatkozhat a XXXV. Országos Diákköri Konferencián. Idén a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció legkiválóbbja Kincses Dániel, kutatócsoportunk doktorandusza lett.
Ahogy az ELTE TTK oldala írja, az OTDK programsorozatának elején került sor 35. OTDK-n a Roska Tamás Tudományos Előadásra. A FiFöMa Szekcióban Kincses Dániel, az ELTE fizikus doktorandusza úgy beszélt az ősrobbanás megértéséhez vezető atommagütközésről, hogy közben a kutatómunka, a diákkörözés, a konferenciázás élvezetességét érzékeltette saját élettörténetével. Az Imreh Csanád-díjat pedig az idei évben csoportunk vezetője, Csanád Máté kapta.
- Cikk az ELTE weboldalán
- Összefoglaló a FiFöMa oldalán
- Összefoglaló az ELTE TTK oldalán
- Kincses Dániel méltatása és Roska Tamás-előadása YouTube-on
- Az Imreh Csanád-díj átadása YouTube-on
Szinte eltűnő súrlódás az Ősrobbanásban és a kvarkanyag legkisebb cseppjei
2020. december 7-11. között került sor a 20. alkalommal megrendezett Zimányi Nehézion-fizikai Téli Iskolára (angol nevén Zimányi School Winter Workshop), amely a Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet, az ELTE Fizikai Intézetének és a Szent István Egyetem Róbert Campus Femtoszkópiai Tudásközpontjának közös nemzetközi konferenciája. A rendezvényen előadói hagyományosan áttekintjük a laborban létrehozott ősrobbanással foglalkozó nagyenergiás nehézion-fizika legújabb tudományos eredményeit. Iskolánk névadója a néhai Zimányi József Széchenyi díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a hazai és a nemzetközi nehézion-fizikai kutatások egyik úttörője. Az Iskola szervezőbizottságának elnöke (immár tizedik éve) Csanád Máté (ELTE), a nemzetközi tanácsadó testület (az Idei iskolával leköszönő) elnöke Csörgő Tamás (Wigner FK és SzIE KRC). Az idei évben a vírushelyzet miatt a rendezvényre csak online (Zoomon) kerülhetett sor - ez azonban rekordmennyiségű résztvevőt jelentett: 5 földrész 24 országából 140 fizikus kapcsolódott be a konferenciába, és összesen 99 előadásra került sor.
- Sajtóanyag [pdf], [docx]
- A hír az ELTE weboldalán
- A hír a Wigner FK weboldalán
- A hír a SzIE weboldalán
- A hír az ELTE TTK weboldalán
Újraindult a RHIC és a STAR
A RHIC-et is le kellett állítani a koronavírus-járvány miatt. 2020. június 16-án azonban újra folytatódhatott a STAR kísérlet adatfelvétele is, részben távmunkában: két fő a helyszínen, egy pedig távolról, videokonferencia-szoftver segítségével dolgozik. Az egyik első online adatfelvevő Ayon Mukherjee, a STAR-Magyarország kutatócsoport tagja.
- A hír az ELTE weboldalán
- A hír az ELTE TTK weboldalán
- Pár hónapos szünet után ismét dolgozik az amerikai RHIC részecskegyorsító (National Geographic, 2020. június 23.)
Ősrobbanások a laborban és egy új részecske
2019. december 2-6. között került sor a 19. alkalommal megrendezett Zimányi Nehézionfizikai Téli Iskolára (angol nevén Zimányi School Winter Workshop), amely az Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet és az ELTE Fizikai Intézetének közös nemzetközi konferenciája. Az Iskola előadásai évente áttekintik a laborban létrehozott ősrobbanással foglalkozó nagyenergiás nehézionfizika legújabb tudományos eredményeit. Iskolánk névadója a néhai Zimányi József Széchenyi díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a hazai és a nemzetközi nehézionfizikai kutatások egyik úttörője. Az Iskola szervezőbizottságának elnöke (immár kilencedig éve) Csanád Máté, az ELTE docense, társszervezője Kovács Péter, a Wigner FK tudományos főmunkatársa. Összesen száznál több regisztrált résztvevőnk volt, amelynek körülbelül fele diák illetve doktorandusz. Vendégeink négy kontines 23 országából érkeztek (Ausztráliától és Japántól Európán át az USA-ig és Mexikóig voltak vendégeink), és az öt nap alatt 85 előadást tartottak.
- Sajtóanyag [pdf], [docx]
- A hír az ELTE weboldalán
- A hír az ELTE TTK weboldalán
Jelentős felfedezések és szakmai sikerek az 5. Femtoszkópia Napon
November a Tudomány Hónapja Magyarországon. Ebből az alkalomból az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Károly Róbert Campusán 2019 novemberében immáron ötödik alkalommal rendezte meg a Femtoszkópia Napját az Eszterházy Károly Egyetem Femtoszkópai Tudásközpontja, a Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági Kutatóközpontjának, a Wigner Fizikai Kutatóközpontnak valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszékének kutatóival közösen.
Kurgyis Bálint Pro Scientia Aranyérem kitüntetése
Kurgyis Bálintot a fizika területén elért kimagasló tudományos diákköri eredményei, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán kifejtett példamutató tanulmányi előmenetele alapján az Országos Tudományos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesítette. A díjátadóra 2019. november 30-án került sor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a díjat Szendrő Péter, az OTDT elnöke, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, és Csányi Sándor, az OTDT egyik legfőbb támogatója adta át.
Sikerek az OTDK-n
Csoportunk diákjai igen sikeresen szerepeltek a 2018-19-es egyetemi és országos TDK versenyeken. Gratulálunk nekik, és alább felsoroljuk eredményeiket:
- Boldizsár Bálint: OTDK I. hely és ELTE TDK I. hely (vorticitás és forgó hidrodinamika)
- Kurgyis Bálint: OTDK I. hely és ELTE TDK I. hely (PHENIX Lévy HBT)
- Kurgyis Bálint: OTDK zsűri dícséret és ELTE TDK I. hely (perturbatív hidrodinamika)
- Maller Péter: ELTE TDK szereplés (CMS Lévy HBT)
- Pintér Roland: ELTE TDK III. hely (STAR Lévy HBT)
- Pórfy Barnabás: OTDK II. hely és ELTE TDK II. hely(NA61 Lévy HBT)
- Szanyi István: OTDK különdíj és ELTE TDK III. hely (TOTEM differenciális hatáskeresztmetszet)
Az OTDK eredmények a FiFöMa szekció oldalán is megtalálhatóak.
A tökéletes kvarkfolyadék apró cseppei és új részecskék Budapesten
A PHENIX kísérlet legújabb eredményei 2018. december 10-én jelentek meg a Nature Physics folyóiratban (illetve kapcsolódó eredmények november 29-én a Physical Review Letters folyóiratban), minden korábbinál erősebb kísérleti bizonyítékot szolgáltatva arra, hogy miniatűr részecskék atommagokkal való ütközésekor létrehozhatóak a világegyetemünket az ősrobbanás utáni pillanatokban kitöltő tökéletes kvarkfolyadék cseppei. A PHENIX legújabb cikkében atommagok három különféle lövedékkel (protonnal, két nukleonból álló deuteronnal, illetve három nukleonból álló hélium-3 maggal) való ütközését vizsgálták. A kutatók észlelték az ütközések nyomán megfigyelhető részecskék - a Kis Bumm robbanásai után szétrepülő repeszdarabok - áramlási mintázatait, és erős korrelációt láttak az ütközés kezdeti geometriájával. Ezt a legjobban azzal lehet magyarázni, hogy kvark-gluon plazma keletkezett ezekben a kis ütköző rendszerekben. A Nature Physics folyóiratban megjelent felfedezést Csanád Máté előadásában ismertette a 18. Zimányi Nehézionfizikai Téli Iskolán, Budapesten, 2018 decemberében. A felfedezést négy magyar intézmény, a Debreceni Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Eszterházy Károly Egyetem és az MTA Wigner Fizikai Kutatóintézet kutatói jegyzik.
A 18. Zimányi Iskolán áttekintettük a nagyenergiás nehézionfizika és a kapcsolódó tudományterületek 2018 során magyar részvétellel elért legfontosabb és legújabb eredményeit. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű felfedezés az, amelyre a CERN LHC TOTEM kísérletének adatai utalnak. A rugalmas proton-proton ütközéseket vizsgálva a TOTEM kutatói megállapították, hogy az eredmények kompatibilisek egy újfajta részecske, az úgynevezett Odderon közvetítésével lezajló kölcsönhatás jelenlétével Ezeket a TOTEM eredményeket Nemes Frigyes (CERN, Svájc és MTA Wigner FK) mutatta be, aki a mérési adatok elemzésének és több, az Odderon felfedezését jelentő TOTEM kézirat előkészítő bizottságnak a vezető kutatója. A TOTEM-ben résztvevő magyar csoport (MTA Wigner FK, Eszterházy Károly Egyetem és ELTE) vezetője, Csörgő Tamás (MTA Wigner FK) a TOTEM szerkesztőbizottságának (Editorial Board) tagja az adatokból levonható további következtetésekről beszélt. Eszerint az LHC rugalmas proton-proton ütközéseiből egy új, modell-független elemzés segítségével először vált láthatóvá nem csak az Odderon, hanem a protonok alkotórészeinek a szerkezete is: egy kisebb és egy nagyobb alszerkezet látszik a protonokon belül, melyeket valószínűleg a kvarkokkal és a dikvarkokkal lehet azonosítani.
A 18. Zimányi Iskolán áttekintettük a nagyenergiás nehézionfizika és a kapcsolódó tudományterületek 2018 során magyar részvétellel elért legfontosabb és legújabb eredményeit. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű felfedezés az, amelyre a CERN LHC TOTEM kísérletének adatai utalnak. A rugalmas proton-proton ütközéseket vizsgálva a TOTEM kutatói megállapították, hogy az eredmények kompatibilisek egy újfajta részecske, az úgynevezett Odderon közvetítésével lezajló kölcsönhatás jelenlétével Ezeket a TOTEM eredményeket Nemes Frigyes (CERN, Svájc és MTA Wigner FK) mutatta be, aki a mérési adatok elemzésének és több, az Odderon felfedezését jelentő TOTEM kézirat előkészítő bizottságnak a vezető kutatója. A TOTEM-ben résztvevő magyar csoport (MTA Wigner FK, Eszterházy Károly Egyetem és ELTE) vezetője, Csörgő Tamás (MTA Wigner FK) a TOTEM szerkesztőbizottságának (Editorial Board) tagja az adatokból levonható további következtetésekről beszélt. Eszerint az LHC rugalmas proton-proton ütközéseiből egy új, modell-független elemzés segítségével először vált láthatóvá nem csak az Odderon, hanem a protonok alkotórészeinek a szerkezete is: egy kisebb és egy nagyobb alszerkezet látszik a protonokon belül, melyeket valószínűleg a kvarkokkal és a dikvarkokkal lehet azonosítani.
- Sajtóanyag [pdf], [docx]
- Az eredeti BNL-es sajtóanyag fordítása [pdf], [docx]
- Magyar fizikusok részvételével sikerült újrafőzni az ősrobbanás utáni ősleves (index.hu)
- A tökéletes kvarkfolyadék apró cseppjei (ELTE)
- A tökéletes kvarkfolyadék (ELTE TTK)
- Bizonyíték tökéletes kvarkfolyadék cseppjeinek létrejöttére (MTA Wigner FK)
- A tökéletes kvarkfolyadék apró cseppjei (Eszterházy Károly Egyetem)
- Egyetemi kutatóink a Nature folyóirat hasábjain (EKE TTK)
- A tökéletes kvarkfolyadék apró cseppjei (EKE Gyöngyösi Károly Róbert Campus)
- Fizikusok őslevese (magyaridok.hu)
Lévy-repülés a kvarkanyagban
A PHENIX magyar kutatói igen érdekes jelenséget mutattak ki: a többek között vízi ragadozók mozgásában, tőzsdei folyamatokban és földrengések leírásában is megjelenő Lévy-repülés, avagy Lévy-folyamat jeleit ezúttal az ultrarelativisztikus atommagok ütközése nyomán létrejövő "őslevesben", azaz a kvarkok tökéletes folyadékában figyelték meg. Részletes méréseik egybevágnak azokkal a korábbi, magyar kutatók által elért eredményekkel, mely szerint egyes speciális részecskék ebbe az őslevesbe, a kvarkfolyadékba mártva, szinte Arkhimédész törvényének eleget téve, tömegük jelentős részét elvesztik.
- Sajtóanyag [pdf], [docx]
- Lévy-repülés a kvarkanyagban (ELTE)
- Hogyan úsznak a részecskék az őslevesben? (Wigner FK)
- Lévy-repülés a kvarkanyagban (Eszterházy Károly Egyetem)
- Lévy-repülés a kvarkanyagban (origo.hu)
- Hogy mozog a kvarkanyag? (Szertár)
- Hogy mozog kvarkanyag? (Youtube)
Kincses Dániel győzelme a SCIndikátor versenyen
Az alábbiakban az ELTE cikkét felhasználva tudosítunk az örömteli hírról:
2018. tavaszán immár másodszor került megrendezésre a SCIndikátor országos tudománykommunikációs verseny, hogy a versenyzők bebizonyítsák, a tudomány laikusok számára is szórakoztató is lehet. Ennek érdekében a hónapokon át zajló fordulók legjobbjai a program során ingyenes mentori támogatást kaptak és szakmai kurzusokon vettek részt, hogy a látványos, "science show" jellegű végső fordulón inspirálóan és izgalmasan mutathassák be tudományos és technológiai szenvedélyüket, kutatási tevékenységüket.
Az eseményen 12 döntős közül választották ki a legtehetségesebbeket. Az Év SCIndikátora címet és a közöségdíjat is csoportunk tagja, Kincses Dániel nyerte el, "Részecskegyorsítókkal az ősanyag nyomában" című prezentációjával. Köszönjük munkáját és gratulálunk neki!
2018. tavaszán immár másodszor került megrendezésre a SCIndikátor országos tudománykommunikációs verseny, hogy a versenyzők bebizonyítsák, a tudomány laikusok számára is szórakoztató is lehet. Ennek érdekében a hónapokon át zajló fordulók legjobbjai a program során ingyenes mentori támogatást kaptak és szakmai kurzusokon vettek részt, hogy a látványos, "science show" jellegű végső fordulón inspirálóan és izgalmasan mutathassák be tudományos és technológiai szenvedélyüket, kutatási tevékenységüket.
Az eseményen 12 döntős közül választották ki a legtehetségesebbeket. Az Év SCIndikátora címet és a közöségdíjat is csoportunk tagja, Kincses Dániel nyerte el, "Részecskegyorsítókkal az ősanyag nyomában" című prezentációjával. Köszönjük munkáját és gratulálunk neki!
- Cikk az ELTE weboldalán
- Az előadás felvétele (Youtube)
- Beszélgetés az RTL Reggeli adásában
- Éljenek újra a tehetséges fiatalok, akik tesznek a világért! (neszeszer.blog.hu)
- Kvarkokat számol a pálinkában (Vasárnapi Hírek)
- SCIndikátorok
Sikerrel lezajlott a 2017-es, rekordlétszámú Zimányi Iskola
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézet, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Egyetem kutatói szervezésében idén a 17. alkalommal rendeztük meg a hazai és a nemzetközi nehézionfizikai kutatások egyik úttörőjéről, a néhai Zimányi József Széchenyi díjas fizikus akadémikusról elnevezett 2017-es Zimányi Nehézionfizikai Téli Iskolát. Az idei találkozóra rekord nagy számú, 109 résztvevő regisztrált, közülük 66 diák, illetve doktorandusz, részvételüket az EU COST programjának THOR projektje is támogatta. A vendégek 5 földrész 24 országából érkeztek, és az öt nap alatt 77 előadást tartottak.
Csanád Mátét tagjai közé választotta a Young Academy of Europe
A kutatócsoportunk tagját, Csanád Mátét, 2017. novemberében (öt évre, a 2018-2023 közötti időszakra) tagjai közé választotta a Young Academy of Europe. A szervezetnek
hat magyar kutató lett tagja korábban, közülük kettő fizikus.
Kincses Dániel Pro Scientia Aranyérem kitüntetése
Kincses Dánielt a fizika területén elért kimagasló tudományos diákköri eredményei, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán kifejtett példamutató tanulmányi előmenetele alapján az Országos Tudományos Diákköri Tanács Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesítette. A díjátadóra 2017. november 20-án került sor a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a díjat Szendrő Péter, az OTDT elnöke, illetve Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át.
